.png)
Véget ért a versenyszezon az országúti kerékpározásban. Minden lehetséges verseny, legyen az szakaszos vagy egynapos, körhintája megállt. Jelenleg olyan időszak van, amikor elemezni, értékelni kell az eredményeket, a teljesítményt, és ideális esetben fel kell ismerni a siker vagy a kudarc okait. Miért fontos ez? Mert kevesebb mint egy hónap múlva a profik megkezdik a téli edzést, és tavasszal újra forogni kezd az egész versenykörhinta. Nem látom magam profi csapatokban, de megpróbálom legalább a profi mezőny néhány kulcsversenyzőjének 2025-ös szezonját korábbi félprofi szemszögemből értékelni.
Bajnok Tadej Pogačar
Amikor azt mondjuk, hogy „dominancia”, legtöbben arra gondolunk: Tadej. Meglehetősen merész dolog győzelmi gépnek nevezni, de a teljesítményével, amely gyakran becsmérli a többi versenyzőt, messze túlmutat ezen a címkén. Eredményeinek mérlegelése? Strade Bianche, Tour of Flanders, Critérium du Dauphiné, Tour de France, ötödik győzelem Lombardiában és Fausto Coppi rekordjának megdöntése... A régóta tervezett Párizs-Roubaix rajtrácson való indulását azonban nem váltotta győzelemmé, bár közel járt hozzá. Saját hibája egy kanyarban, egy esése és az azt követő vereség a vereség elfogadását jelentette. Később, különösen a Tour harmadik hetében, a fáradtságát és a mentális kellemetlenségeit is láttuk, annak ellenére, hogy a sárga trikóban meglehetősen kényelmes előnnyel haladt. A végén azonban egyértelmű volt: „Tökéletes év volt, de meglátjuk, hogy le tudjuk-e győzni.” Most egyfajta beletörődést látunk a mezőnyben. Sok versenyző inkább megelégszik a második hellyel, mintsem hogy Pogačart kihívja a győzelemért.
Remco Evenepoel – csalódás és erő a felemelkedéshez
Evenepoel megmutatta, milyen ember is valójában. Erős morál, elszántság, de gyakran "robbanások" és a motiváció nyilvánvaló elvesztése is jellemzi. Áprilisban csodálatra méltóan megnyerte a Brabant Arrow versenyt, ahová egy súlyos téli edzéssérülés (bordatörés) után tért vissza, és legyőzte Wout van Aertet is. Azonban nem minden ment simán. A ruandai világbajnokságra az időfutam esélyeseként érkezett, amelyet teljesen elsajátított, és nagy ambíciókkal lépett pályára a közúti versenyen. De miután Tadej támadott a Kigali-dombon, mechanikai problémákkal kellett szembenéznie, amelyeket részben maga is okozott, és elvesztette a koncentrációját. Végül második lett, és láthatóan teljesen összetört. Ugyanez vonatkozik a klasszikus Tour of Lombardiára is, ahol ismét második lett. Kilátások? Remco elhagyja a Soudal - QuickStep-et, és a Red Bull-Bora-Hansgrohe-ra igyekszik. Új célok minden bizonnyal sok sportigazgató fejében járnak.
Jonas Vingegaard – csend, munka, visszatérés
A szezon elejétől fogva Pogačar legnagyobb kihívójaként pozicionálták. Tavasszal azonban súlyos balesetet szenvedett a Párizs-Nizza versenyen, kórházba került, és úgy tűnt, hogy vége a szezonnak. De Jonas visszatért. Nem nagy gesztusokkal, hanem alázattal és erővel. Megnyerte az időmérőt a Dauphiné-n, bátran támogatta Pogačar támadását a Tour de France-on, és bár végül nem volt elég jó, pozitívan értékelte a Tour de France-t. Az év végén uralta a Vuelta a Españát. Csendes hozzáállása és elszántsága olyan versenyzővé teszi, aki soha nem adja fel – és talán jövőre a Giro d'Italiára is kiveszi a részét.
Mathieu van der Poel – a klasszikusok egyik eleme
Február elején uralta a cyclo-cross bajnokságot, tavasszal pedig megnyerte a Milánó-San Remo és a Párizs-Roubaix klasszikusokat, ami megerősíti, hogy ha eljön az ideje, bármire képes. Több napig viselte a sárga trikót a Touron, ami teljesen megérdemelt volt. A szezonja a kiszámíthatatlan támadásokról és a drámáról szólt. Mathieu egy showman, aki energiát ad a kerékpározásnak.
Paul Magnier – egy fiatal nyíl, aki gyorsan lő
Itt megmutathatjuk, hogy 2025 nem csak a „matadorokról” szólt. Paul Magnier, egy viszonylag fiatal sprinter, erősen zárta a szezont. Több mint 10 győzelmet aratott, és számos csapat számára érdekes sztár lett. Jövőre akár kipróbálhatja az egyik Grand Tour versenyt is. Ha erős sprintszereplése lesz, nagyszerű eredmények várhatók tőle.
Hős, akinek a neve mellett cseh zászló szerepel: Pavel Bittner
Kiérdemelte a helyét a csapatban a Tour de France-on, és nem veszett el. A Tour egyes szakaszain a szökésben is szerepelt, a 21. szakaszon pedig még a favoritok között is számon tartották – bár nem nyert, megmutatta, hogy van bátorsága és esze ahhoz, hogy ide tartozzon. „A Tour után már semmitől sem félek” – írta a közösségi médiában. Jövőre nagy győzelmekre számíthatunk.
2026-os kitekintés – fiatal vér dübörög a pedálokon
A francia Paul Seixas (Decathlon CMA CGM) és például Isaac Del Toro (UAE Team Emirates) is azok közé a nevek közé tartozik, akiket egyre gyakrabban fogunk hallani. Az előbbi a hegyi versenyeken jeleskedik, a második a dinamikát a stabilitással ötvözi, és idén már megmutatta, hogy megvan benne a potenciál, hogy a Grand Tourok sztárjává váljon. A 2026-os év lehet a nagy történetük kezdete.
És ha profinak szeretnéd érezni magad...
Mindannyiunknak megvan a saját hőse a mezőnyben, és a jó hír az, hogy mindenki élvezhet egy darabot ebből a "profi érzésből". A Protymy-nál mezeket, rövidnadrágokat, kesztyűket és kulacsokat találsz a világcsapatok színeiben - az Egyesült Arab Emírségek csapatától a Movistaron át az Ineos Grenadiersig. Ugyanazok a színek, ugyanaz a szabás, csak csapatutasítások nélkül a rádióban.
És ki tudja, talán a hőseid színeiben motorozni érzés neked is ad egy kis plusz energiát. 😉
Konklúzió
A 2025-ös év nemcsak a győzelmekről szólt, hanem a történetekről is: fordulópontokról, kerékcserékről, lábfájdalomról, de a valóra vált álmokról is. Pogačar megerősítette azt, amit valószínűleg mindannyian gondolunk – jelenleg ő az abszolút viszonyítási alap. És a fiatalok? A figyelem megilleti őket, mert egy év múlva ők írhatják meg ezeket a történeteket.
Sok szerencsét!
