A kerékpározás a kiút a valóságból világjárvány idején

Tag-ek:
A kerékpározás a kiút a valóságból világjárvány idején>

Az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Egy pár kerék, néhány csőből álló váz és egy halom alkatrész, amelyek együtt egy "műalkotást" hoznak létre. Egyesek számára csak egy közlekedési eszközt jelent, amely a városi forgalomban manapság egyre célszerűbb, mások számára a rekordok megdöntésének eszközét, aztán vannak olyanok, akik számára a kerékpár egy életen át tartó szerelem. Szóval milyen módon segíthet ez a sport nemcsak a fizikai, de a mentális egészségünk megőrzésében is?

„A kerékpározás kiutat kínál a reményveszettségből“- James E. Starrs

Valószínűleg nincsenek szavak, amelyek képesek ennél jobban megragadni az érzést, amit a kerékpározás előidéz éa amelyek mostanság sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint valaha. A kerékpározás egy olyan sajátos sportág, amely számos előnnyel jár. Egészségügyi szempontból a kerékpározás hozzájárul a szív- és érrendszer működéséhez, elősegíti a gyorsabb fogyást, és a futáshoz képest az ízületeket sokkal kevésbé terheli. A kerékpározás egészségügyi előnyeit szinte mindenki ismeri, de ennek a sportnak csak a valódi rajongói ismerik az elmére és a lelkiállapotra gyakorolt ​​kiváló hatásait. És amire éppen ebben az időszakban a legnagyobb szükségünk van, az a nyugodt lelkiállapot.

Már heti néhány kilométer is javíthatja a hangulatot, néhány százalékkal növelheti a teljesítményt és megelőzheti a depressziót. A szabadság érzése és az a lehetőség, hogy bárhová eljuthat csak a saját lábának köszönhetően, olyan előny, amelyet nem minden sport tud felkínálni. De hogyan lehet a legtöbbet kihozni a kerékpározásból, és mégis is a lehető legjobban érezni magunkat minden egyes menet után?

A felszerelés alapvető

A megfelelő felszerelés élvezetesebbé teheti a bringázás élményét és biztosítja a szükséges kényelmet. A sisak nélkülözhetetlen. Kiválasztása során nem szabad spórolni, mivel ez a bringások legfontosabb védőeszköze. A repedések vagy a deformálódott anyag, amelyből a sisak készült, azt jelzi, hogy eljött az ideje a cserének. A látni és a láthatóvá válni egy olyan mottó, amelyet nemcsak a kerékpárosoknak kell követniük. Az ülés alá rejtett kicsi villogó nem foglal el sok helyet, késői hazaérkezés vagy köd esetén pedig megfelelő távolságból is látható. A felszerelés fontos része egy megfelelően megválasztott kerékpáros mez is, amely megvéd minket a széltől és hatékonyan elvezeti az izzadságot. A nagyobb kényelemhez a kerékpáros szemüvegek is hozzájárulnak, amelynek köszönhetően az éles napsugarak, az erős szél vagy a kóbor repülő rovarok nem fognak meglepetést okozni. Minden útra vigyünk magunkkal legalább egy vizes palackot a folyadékpótlásra és a ragasztószerszám sem hiányozhat. A ragasztószerszámok kényelmesen tárolhatók egy nyeregzsebben vagy a mez zsebében. 

A jól megválasztott útvonal

A hőmérséklet emelkedésével növekszik az étvágy a hosszabb utak iránt is. A hosszú téli szünet után nem kell túlbecsülni az erőnket, és az útvonalat az állapotunk szerint kell megválasztani, ami a téli hónapok után nem biztos, hogy a legmagasabb szinten van. A legjobban az fog motiválni, ha egy kedvenc emelkedőt vagy egy olyan szakaszt beépít az útvonalba, amire már régóta feni a fogát. Alternatív megoldásként egy népszerű kávézóban való megállás (nem a kovidos időszakban) szintén kellemesebbé teheti az utat. A tavasz beköszöntével a szeles napok fokozódnak, ezért fontos, hogy ezt az elemet is figyelembe vegyük az útvonal megtervezése során. A szeles napokon jó módszer, ha széliránynak szemben kelünk útra, hogy visszafelé a szél legyen a hátunkban. Egy ilyen út után nem fogjuk elveszíteni a kedvünket, és minden egyes menetet nagyon várunk majd.

Az energia-utánpótlás lebecsülése menet közben

Ezt a hibát sokszor elkövettem, és minden útra étel nélkül mentem. Különösen azoknak az embereknek, akik kerékpározással próbálnak fogyni, az út közbeni étkezés értelmetlennek tűnhet. Ennek azonban pont az ellenkezője a valóság. A kerékpározás során történő rendszeres energiapótlásnak köszönhetően szervezetünk hosszabb időn át képes több energiát leadni, ami felgyorsítja a fogyást elősegítő anyagcserét. Íratlan szabály, hogy menet közben 40 percenként együnk egy kis harapnivalót. Azonban mindannyiunk szervezete egyedi, és mindegyikünknek meg kell találni a legmegfelelőbb módszert – oda kell figyelnünk a szervezetünk igényeire, különféle kombinációkat és módszereket kell kipróbálnunk.

Kezdjünk lassan

A gyakran ismétlődő hibák egyike, hogy már az elején keményen belevágunk. Ha megpróbáljuk a menet első kilométereit minél gyorsabban megtenni, az a későbbiekben visszaüthet. A lassú kezdés a helyes, aztán fokozatosan hozzátenni. Mindenki számára ideális útmutató nem létezik, de az alapdefiníció szerint a tempó akkor megfelelő, ha közben még tudunk beszélni.  

Elindulni, akkor is, ha nincs hozzá kedvünk

Ez a pont csak egy kis javaslat. Főleg ezekben az időkben – a fáradtság és a mindentől való vonakodás megtévesztő lehet. Bármely tevékenység csökkenő motivációja időnként erősebb, mint a kerékpározás iránti szeretet. Ilyenkor csak egy gyógymód van rá – hogy ezen érzés ellenére is felüljünk a kerékpárra és elinduljunk. Válassza ki a kedvenc pályáját, vagy menjen fel a ház mögötti dombra, és élvezze a naplementét. Néhány kilométer után rájövünk, hogy ez csak egy rövid ideig tartó érzés volt. És akkor tudatosítjuk, hogy ez a kellemes érzés, amely testünket és elménket átjárja, az oka annak, hogy a kerékpározás számunkra miért is számít "gyógyszernek".

A kerékpározás az egyik módja annak, amely segíthet leküzdeni és megkönnyíteni ezt a nehéz időszakot. Személy szerint számomra a világjárványos időszak elviselhetetlen lenne, ha nem lenne lehetőségem biciklire ülni akár egy kis időre is és kiszabadulni ebből a rutinszerű buborékból. 

Végül szeretném idézni Arthur Conan Doyle szavait, amelyek összefoglalják a lényeget, amit ezzel a cikkel el akartam mondani: „ha nincs hozzá kedvünk, a napunk nem volt sikeres, a munkánk monoton  és úgy tűnik, hogy már az utolsó remény is elveszett, egyszerűen csak üljünk fel a biciklire és keljünk útra, anélkül, hogy bármi másra gondolnánk, mint maga az utazás.”