Alkalmazás bringásoknak? Strava!>

Ebben a technológia uralta világban egyáltalán nem meglepő, hogy egy ideje már a kerékpáros univerzumban is teret hódítottak az alkalmazások. Az egyszerű digitális sebességmérőt felváltották a számos funkciót villantó, nagy teljesítményű kerékpáros számítógépek. A kerékpáros számítógépek alternatívája az okostelefonokra készült sportalkalmazások. Ma az egyik legismertebbet, a Strava elnevezésűt vesszük szemügyre Strava.

Akkoriban kezdtem el bringázni, amikor a ma már mindennaposnak számító technológiák éppen csak fellendülőben voltak. Az egyetlen elektronikus eszköz a kerékpáromon egy apró, néhány alapfunkcióval ellátott kínai sebességmérő volt. Persze kis srácként nekem untig elég volt a sebességmérő mutatója. Minél jobban belemerültem a bringázásba, annál inkább szerettem volna jobb és pontosabb adatokat kapni a túráimról. Így botlottam bele a Strava alkalmazásba. 

Mi is az a Strava?

Ha csak nemrég kapott rá a tekerésre, a mai cikk bevezetőjében megpróbálom elmagyarázni, mi is valójában a Strava. Nos, ez egy mobilalkalmazás sportolók számára (az alkalmazáson kívül létezik webes verziója is), amely 2009-ben jelent meg a piacon. Alapvető funkciói közé tartozik a sportteljesítmény mérése GPS segítségével, internetcsatlakozás igénybevétele nélkül. A Strava a sportteljesítmény mérésén túlmenően a sportolók „közösségi hálózata” is, mivel az egyes teljesítmények kommentelhetők, „lájkolhatók” (kudos) és a sportolók akár fényképeket is hozzáadhatnak. Az alkalmazásban számos sportág közül választhat, de itt most elsősorban a kerékpáros teljesítmény mérésével foglalkozunk. 

Ide az összes adattal

Az utóbbi években a kerékpározás is jelentős változásokon ment keresztül. A legnagyobb változás alatt a teljesítményre vonatkozó számok és mutatók fontosságát értem. Mindenki szeretné áttekinthetően nyomon követni, hogy hány kilométert tekert, milyen sebességgel és milyen emelkedőkkel birkózott meg. Mindezeket a kényelmi szolgáltatásokat ma már olyan kerékpáros számítógépek kínálják, amelyek a legapróbb részletekig képesek elemezni az egyes meneteket. A Strava alkalmazás nagyon hasonló, sőt szinte azonos szolgáltatásokat kínál. A Stravát én már több éve használom, és megerősíthetem, hogy a mérései megegyeznek egy kerékpáros számítógép vagy sportóra méréseivel. Többféle teljesítménymérő eszközt is használtam a biciklimen, de nálam a Strava lett a nyerő, amelyet folyamatosan használok. Tulajdonképpen nem vagyok a híve annak, hogy a számokat és a teljesítményt szívvel-lélekkel összehasonlítgassam. Elsősorban jól akarom magam érezni a biciklimen, és csak otthon nézem meg utólag a teljesítményem alapvető statisztikáit. 

A Strava által a következő alapvető mutatók mérhetők:

    • Aktuális sebesség
    • Átlagsebesség
    • Teljes megtett táv
    • Időtartam
    • Teljesítmény
    • Elégetett kalóriák

    Ezeken kívül a Strava a pulzusszámot is tudja mérni, de ehhez mellkaspántra van szüksége. Ami a csatlakoztathatóságát illeti, az alkalmazás összekapcsolható a legtöbb ismert óramárkával, amelyekkel az összes túrája automatikusan tárolásra kerül az alkalmazásban is. Azért még szeretném hozzátenni, hogy a Stravának két verziója van: egy fizetős és egy nem fizetős. A fent említett funkciók mindegyike elérhető a nem fizetős alapváltozatban. A fizetős verzió csak egyfajta bónusz a buzgó bringások számára, amelyben az egyes teljesítménymutatókat és statisztikákat kicsit részletesebben is átböngészheti.

    Legyen a hegy királya

    Ha már kerékpározás, akkor legyen szórakoztató és szóljon a tekerés öröméről. Ezért úgy döntöttem, hogy a cikk végét a Strava kínálta legérdekesebb és legszórakoztatóbb funkciónak szentelem. Ezzel a funkcióval bárki szegmenseket és a virtuális jelvényeket (KOM-okat) hozhat létre azok számára, akik ezeken a szegmenseken a leggyorsabbak. A beavatatlanokat először is felhomályosítom, hogy mik azok a szegmensek és a KOM-ok. A szegmens egy (aszfalt vagy erdei) útszakaszt jelöl, amelyen az alkalmazás megkezdi az időmérést, amikor Ön áthalad rajta. Ezek többnyire emelkedők a környék jól ismert dombjain, de vannak lejtős vagy akár sík szegmensek is. Ha a lehető legjobb idővel teljesíti a szegmensét, virtuális KOM-jelvényt kap – Ön lesz a hegy királya. Minden egyes szegmenshez saját táblázat is tartozik a legjobb idők ranglistájával, ahol például azt is összehasonlíthatja, hogy mennyivel teljesít kevesebbet az adott szegmens legjobb versenyzőjéhez viszonyítva. 

    Az efféle összehasonlítások nagyon szórakoztatóak és egyúttal arra motiválnak, hogy a kerékpáros teljesítményét még jobban felpörgesse. Természetesen, mint minden egyéb dolgot, a szegmenseket sem szabad túlzásba vinni vagy túl komolyan venni. Végül is ez csak egy virtuális táblázat, és a szegmensek beteges hajszolása, főleg a lejtőkön, akár veszélyes is lehet. Igazából a kerékpározás arról szól, hogy jól érezzük közben magunkat. Remélem, hogy motivációként a mai cikkem felültet néhány embert a kerékpárra, vagy akár annyira fellelkesített, hogy a telefonjára letöltse a Stravát.